Gondolatok a Pozsonyi Egyetem és a Magyaróvári M. Kir. Gazdasági Akadémia kapcsolatáról
Az egykori Erzsébet Tudományegyetem Győrbe történő áthelyezéséről szóló cikkhez (Kisalföld, 2015. július 8.) további helyi kötődéssel bíró érdekes részleteket osztott meg a Kisalföld napilappal Fazekas Imre, az Óvári Gazdászok Szövetsége elnöke.
Kevésbé közismert, hogy az 1912-ben alapított pozsonyi egyetembe mezőgazdaság-tudományi fakultásként integrálódott volna az akkori Magyaróvári Magyar Király Gazdasági Akadémia, a jelenlegi mosonmagyaróvári egyetemi kar jogelődje. Az eredeti elképzelés szerint Pozsonyban négy kart kívántak létrehozni, amelyek közül három meg is kezdte működését 1914 és 1918 között. A negyedik, agrárfakultás végleges felállítására sajnos az I. világháború, illetve Pozsony cseh megszállása miatt már nem kerülhetett sor.
Az elképzelés előzményét az jelentette, hogy az ország akkor egyetlen agrár-felsőoktatási intézménye mellé 1906-ban akadémiai rangra emelték az addig középfokon oktató debreceni, kassai, keszthelyi és kolozsmonostori tanintézeteket. A magyaróvári akadémia vezető szerepének megőrzését, a magas színvonalú oktatás és kutatás további fejlesztését szintén prioritásként kezelte az akkori kormányzat. Ennek egyik megtestesüléseként képzelték el az akadémia csatlakozását a Tudományegyetemhez, amely eredményeként létrejött volna Magyarország első egyetemi keretek között működő agrár-felsőoktatási intézménye.
Többek között egy korabeli miniszteri nyilatkozat is rámutatott a ma is aktuális cél fontosságára, miszerint "a különböző tudományos ismeretek egymással kapcsolatba hozassanak ... amiből mezőgazdasági fejlődésünk jelentékeny föllendülése várható". Ghillányi Imre báró földművelésügyi és Jankovich Béla közoktatásügyi miniszterek az 1914-15. évi költségvetés tárgyalásakor a képviselőháznak tett közös bejelentésük alkalmával már konkrét, eldöntött tényként közölték az elképzelést. A csatlakozási folyamat végét 1918-ra tervezték, amikor az óvári akadémia fennállásának "100-ik esztendejét ünnepli".
Egy 1914-ben kiadott miniszteri rendelettel már az oktatás területén is megindult az együttműködés a két intézmény között, amelynek egyik kulcsfigurája a jogi enciklopédiát magyaróvárott előadó Dr. Ereky István pozsonyi professzor volt. Érdekesség, hogy a későbbi MTA tag, a Szegedi Tudományegyetem egykori dékánja és rektora szabadidejében szívesen foglalkozott műfordítással, még az egykori óvári hallgató Lenau - a német biedermeier korának meghatározó költője - verseit is átültette a magyar nyelvbe. Ereky kinevezésével megtörtént a magyaróvári akadémia és a pozsonyi egyetem összeköttetésének első lépése, amelyeket továbbiak követtek: 1915 és 1916-ban további két rendelettel Prof. Dr. Tuka Bélát a magyar közjog, Dr. Kiss Albertet pedig a magyar magánjog előadásával bízták meg Magyaróvárott. Érdekesség, hogy Tuka professzor az első szlovák köztársaság későbbi miniszterelnöke és külügyminisztere, az újonnan létrejött pozsonyi Szlovák Egyetem rektora lett, annak ellenére, hogy többször letartóztatták mint magyarnak tartott kémet és nacionalistát. Kiss professzor pedig egy időben a pozsonyi Jog- és Államtudományi Kar dékánja volt. Az első években részt vett a Tuka és a pozsonyi egyetem körül csoportosuló ellenállásban a cseh megszállás ellen. Ő végezte a Magyarországról érkező pénzek elosztását, az elbocsátott tisztviselők segélyezését. 1921-től haláláig a szegedi egyetem tanára, 1934 és 1935 között az iskola rektora volt.
Kiss, Tuka és Ereky professzorok
A pozsonyi és az óvári képzés ilyen jellegű összekapcsolása a kor igényeihez igazodott: a gazdasági és közélet számos később elismert személyisége folytatott jogi és mezőgazdasági tanulmányokat, gondoljunk csak gróf Bethlen István és gróf Teleki Pál miniszterelnökökre, akik szintén a magyaróvári akadémia hallgatói voltak Egy másik miniszteri leírat pedig már a két intézmény tanévének rendjét is összehangolta. Érdekesség, hogy az akadémia korabeli évkönyvei a csatlakozási időszakot már külön fejezetként tüntették fel az intézmény történetének felvázolásakor.
A tervek és az előkészítő munka, illetve az ezek megvalósulását előíró jogszabályok, valamint a közös oktatás részleges beindulása ellenére sajnálatos módon az I. világháború közbeszólt és Pozsonyt a trianoni békediktátum elcsatolta hazánktól. A Tudományegyetem Győrbe történő esetleges áthelyezése még Magyaróvárott is reményt adott a megkezdett munka közös folytatására, azonban a Pécs mellett meghozott döntés Európa első agrár-felsőoktatási intézményének terveit és sorsának további alakulását is meghatározta. Napjainkban, közel 100 év múltán az új lehetőségek és új szinergiák mentén a győri és mosonmagyaróvári egyetemi képzés története újra összefonódni látszik - a történelem ez esetben reméljük nem ismétli önmagát. Ez nem csak két, az egyesülés mellett egyértelműen állást foglaló intézmény szándékáról, hanem a két város társadalmi kapcsolatrendszerének összefonódásából is adódó jogos igényéről is szól, amelyet reményeink szerint a legfelsőbb döntéshozók is számításba fognak venni.