Mosonmagyaróvár
Mosonmagyaróvár a Mosoni-Duna és a Lajta találkozásánál, az osztrák és a szlovák határtól 15 km-re, az M1-es autópálya mellett fekszik. A település helyét a gazdasági és földrajzi adottságok jelölték ki. Már a római korban őrhely a limes mentén Ad Flexum néven, a honfoglalás után ispánsági központ, később megyeszékhely.
Moson földvárát 1271-ben Ottokár cseh király csapatai lerombolták, a tatárjárást követően az óvári várat erősítették meg. Magyaróvár 1354-ben Nagy Lajostól városi és árumegállítási jogot kapott. A török Bécs ellen vonulva többször feldúlja, 1809-ben Napóleon katonái megszállják a várost. 1529-től Habsburg birtok, 1763-tól 1945-ig Habsburg magánbirtok. A városon keresztül vezetett az Alföldről Bécsbe irányuló gabona-, és állatszállítmányok útvonala. Míg Magyaróvár a térség ipari és kulturális központjává fejlődött, addig Moson a gazdálkodók, kereskedők lakta nagyközség volt. A két városrész 1939-ben egyesült, a már 1905-ben Magyaróvárhoz csatlakozott Lucsonnyal együtt alkotják a jelenlegi 30.000 lakosú várost.
A város meghatározó turisztikai vonzereje a termálfürdő, gyógyvizét mozgásszervi, idült gyulladásos, gyomor- és bélbetegségek gyógyítására alkalmazzák. Az egész évben nyitva tartó fürdő vize elismert gyógyvíz, mely besorolása szerint Európa öt, legjobb hatásfokú gyógyvize közé tartozik, alkáli-hidrogénkarbonátos és kloridos hévíz, amely tetemes jodidiont és sok oldott sót tartalmaz. Mosonmagyaróváron a kilencvenes években egymás után épültek a kisebb nagyobb szállodák, panziók, apartman házak és éttermek. Jelenleg Moson magyaróváron 15 színvonalas szálláshely működik és ezekben mintegy 1 000 főt tudnak elhelyezni. A két-három hetes gyógykúrán városunkban tartózkodó vendégek megismerkednek történelmi hagyományainkkal, részt vesznek kulturális programjainkon, ízelítőt kapnak a térség minden igényt kielégítő gasztronómia kínálatából, és számukra kellemes kirándulási lehetőséget nyújt a város környéke, a Szigetköz.
A rövid történelmi bevezető után tegyünk egy kellemes sétát, tekintsék meg velünk a város nevezetességeit!
Sétánkat kezdjük az óvári várnál:
A várárkot átívelő felvonóhíd helyén épített téglahídon át jutunk a 15. századi dongaboltozatos, alagútszerű várkapuhoz, melyben gótikus ülőfülkék, falán római kori sírkőfeliratok, és 19., 20. századi emléktáblák láthatók. Az óvári vár a római település maradványaira, a 13. században ráépített és többször átalakított szabálytalan négyszög alaprajzú épület. A Rákóczi szabadságharc leverése után katonai jelentőségét elveszítette. 1818-ban Albert Kázmér szász-tescheni herceg, Mária Terézia Habsburg uralkodó veje, agrár-felsőoktatási intézményt alapított az épületben. Ennek jogutódja a vár épületében található Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar. Az egykori gazdászképző 1818-ban kezdte meg működését két éves, előbb latin, majd német, s 1869-től magyar és német nyelvű oktatással. A vár bejárata mellett látható az egyetem fennállásának 185. évfordulója alkalmából, 2004. április 29-én felavatott mellszobor, mely az intézmény jogelődjének alapítóját, Albert Kázmér herceget ábrázolja. Az alkotás Trischler Ferenc pécsi szobrász munkája. A belső várudvarban látható Nikolaus Lenau költő mellszobra és emlékpadja, aki 1822-23-ban az akadémia diákja volt. A vár épületében vár- és intézménytörténeti múzeum látogatható. A vár épülete előtt I. és II. világháborús, valamint 1956-os emlékművek láthatók. Az egyetem 1912-ben átadott, szecessziós épülete mellett található az 1713-as pestis járvány emlékére épített lucsonyi Anna-kápolna.
A Malom-ági Lajta fölé épült a hajdani uradalmi malom, mely 1648 óta működött egészen az 1980-as évekig. A felújítás alatt lévő épületcsoport része az egykori sörgyár. A Deák téren áll az 1744-ben emelt Nepomuki Szent János szobor, városunk egyik jelentős barokk emléke. Ugyanitt, a 3. számú ház falán helyezte el a Városvédő Egyesület 2003. októberében, a Deák-napi ünnepségsorozat egyik momentumaként a "haza bölcse" tiszteletére készíttetett emléktáblát. A térnek a várral szembe néző olalán áll a Habsburg ház, a főhercegek valamikori beszállóháza. Az épületben megszállt Champagny francia külügyminiszter, gróf Széchenyi István, megyénk követe és a Bécs felé menekülő Jellasich. Kossuth Lajos toborzó körútja során 1848. októberében a Fő utca felöli erkélyről hívta hadba a környékbelieket, erről emléktábla tanúskodik.
A leghosszabb ideig a kastélyban lakó és az óváriakhoz legközelebb álló személy Habsburg Frigyes főherceg volt, aki 1920-tól egészen 1936-ban bekövetkezett haláláig élt Magyaróváron. Mindennapi sétája közben szívesen eltársalgott alkalmazottjaival, vagy a ház előtt álló padon ülve üdvözölte az arra járó lakosokat. Erre emlékezve készült el 2006-ban Habsburg Frigyes főherceg padon ülő szobra, melyet a Magyar utca torkolatánál helyeztek el. A Fő utca felőli oldalon van a város első középiskolája, az 1739-ben alapított Piarista Rendház és Gimnázium. A Fő utca, (a volt Német utca) túl oldalán több barokk lakóház található, hangulatos belső udvarral, köztük a város legrégebbi fogadója, a Fekete Sas Szálló és Étterem. Ma kollégiumként működik. Az 1924-ig vármegyeháza, a mai városháza, 1892-ben épült neoreneszánsz stílusban. Falán az emléktábla a város napóleoni háborúk idején betöltött szerepéről tanúskodik. Homlokzatát Moson megye címere díszíti. A Fő utca ékessége a Cselley-ház. A gótikus jegyeket is tartalmazó épületben a Hansági Múzeum ipartörténeti kiállítása, a Gyurkovics gyűjtemény, dongaboltozatos pincéjében római kori kőtár látogatható. A régi városháza mellett, melyen Széchenyi István emléktáblája látható, jutunk el a Szt. László térre. A tér ékessége a Szt. Gotthárd plébániatemplom, mely a XVIII. században épült. Az egyhajós templomot barokk belső jellemzi, altemploma Habsburg Frigyes főherceg és feleségének temetkezési helye. Az 1993-ban felállított Szent László-szobor Lebó Ferenc alkotása.
A város sétálóutcáján, a Magyar utcán érünk el a neogót evangélikus templomhoz, melynek hajójában Huszár Gál protestáns prédikátor emléktáblája látható. A templom közvetlen közelében állították fel 2004. júniusában a "Trianon-keresztet", mely minden arra járót az első világháborút lezáró döntésre emlékeztet. A templommal átellenben, a Magyar utca és a Kórház utca által közrezárt területen áll Nagy Benedek móri szobrászművész alkotása, az "Európa-kő" szobor, melyet a város Magyarország Európai Uniós taggá válásának előestéjén, 2004. április 30-án lepleztek le.
A fő közlekedési utak találkozásánál, a Régi Vámház téren kialakított zászlópark és a városi kórház mellett elhaladva érünk a Hansági Múzeumhoz, mely előtt 1848-as emlékszobor áll. A múzeum klasszicizáló épülete 1912-re készült el. Ma a város és környéke történetét bemutató állandó kiállításnak ad otthont.
A Szent István király úton Moson felé haladva a Szeghalmi Bálint által, az erdélyi fatemplomok stílusában épített, majd 1940-ben felavatott református templomot pillantjuk meg. Mosonban, a Szent István király út 123. számú ház Flesch Károly hegedűművész és zenepedagógus szülőháza, emlékét a ház falán Rieger Tibor domborműve őrzi. A nevét viselő nemzetközi hegedűversenyt kétévente tartják meg városunkban a róla elnevezett Művelődési Központban. A mosoni Nepomuki Szent János plébániatemplom eredetileg barokk épület, melyet az 1900-as évek elején átépítettek, belső berendezése korabeli barokk. Előtte kőkereszt, német nyelvű feliratán 1836-os évszám. 2000. augusztus 20-án, a millennium tiszteletére avatták fel Szent István király szobrát, Lebó Ferenc alkotását.
Az ipartelepen, a Gyásztéren kopjafák sora vezet az 1956-os forradalom emlékművéhez. A háromalakos, megrázó kompozíció Riegler Tibor alkotása.
Forrás és további információ: www.mosonmagyarovar.hu
Városfilm:
Várostérkép: http://www.mosonmagyarovar.hu/varosterkep.html
Helyi média: http://www.mosonmagyarovar.hu/polgarmesteri_hivatal/helyi_media.html
Tourinform iroda: http://www.mosonmagyarovar.hu/turizmus_es_gazdasag/tourinform_iroda.html