Kiállítással emlékezünk a 100 évvel ezelőtt kirobbant Nyugat-magyarországi felkelésre
Az óvári gazdászok jelentős részvételével 1921 nyarán és őszén zajlottak fegyveres harcok a nyugati országrészek megtartásáért, miután a győztes hatalmak 1920. június 4-i trianoni döntése értelmében az Ausztria és Magyarország között húzódó végleges határvonala nyilvánosságra került.
Az I. világháborút lezáró békediktátummal az óvári gazdászokra villámcsapásként hatott a hír, hogy Moson vármegyének mintegy kétharmadát a háborúból szintén vesztes félként kikerülő Ausztriához csatolják. 1921. augusztus 25-én indult az osztrákok ellen az I. Felkelő Hadsereg a parancsnoksága alá tartozó magyaróvári gazdászok 110-120 fős rohamzászlóaljával, akik a történetírás szerint a kötelék legerősebb zászlóalját adták. Az országot igazságtalanul feldaraboló békediktátum miatt kirobbant nyugat-magyarországi fegyveres felkelés eredményeként, a Rongyos Gárdának és közöttük az óvári gazdászoknak is köszönhető, hogy Sopron és környéke – az 1921. december 14-16. között megtartott soproni népszavazáson keresztül – megmaradhatott magyar területnek.
Magyaróvári katonahallgatók 1920 júniusában
A várkapun elhelyezett emléktábla
További hírekért látogassa meg facebook oldalunkat is!