Kiállítással emlékezünk a 100 évvel ezelőtt kirobbant Nyugat-magyarországi felkelésre

 Az óvári gazdászok jelentős részvételével 1921 nyarán és őszén zajlottak fegyveres harcok a nyugati országrészek megtartásáért, miután a győztes hatalmak 1920. június 4-i trianoni döntése értelmében az Ausztria és Magyarország között húzódó végleges határvonala nyilvánosságra került.

 Az I. világháborút lezáró békediktátummal az óvári gazdászokra villámcsapásként hatott a hír, hogy Moson vármegyének mintegy kétharmadát a háborúból szintén vesztes félként kikerülő Ausztriához csatolják. 1921. augusztus 25-én indult az osztrákok ellen az I. Felkelő Hadsereg a parancsnoksága alá tartozó magyaróvári gazdászok 110-120 fős rohamzászlóaljával, akik a történetírás szerint a kötelék legerősebb zászlóalját adták. Az országot igazságtalanul feldaraboló békediktátum miatt kirobbant nyugat-magyarországi fegyveres felkelés eredményeként, a Rongyos Gárdának és közöttük az óvári gazdászoknak is köszönhető, hogy Sopron és környéke –  az 1921. december 14-16. között megtartott soproni népszavazáson keresztül – megmaradhatott magyar területnek.


Magyaróvári katonahallgatók 1920 júniusában

Az események két óvári gazdász hallgató hősi halálával jártak, Kalocsay Imre és Sátori László már nem térhetett vissza, hogy befejezze tanulmányait. A felkelők között találjuk Csukás Zoltán későbbi MTA tagot, a magyar állattenyésztés kiválóságát, illetve Kolbai Károlyt és Révy Dezsőt, a Magyar Agrártudományi Egyetem jövendő rektorait.
Emléktáblájuk a jelenleg felújítás alatt álló magyaróvári várkapun található. A rekonstrukció október végére tervezett befejezését követően az Óvári Gazdászok Szövetsége az emléktáblánál történő koszorúzással és időszaki kiállítással emlékezik meg a Rongyos Gárda óvári gazdász hőseiről.


A várkapun elhelyezett emléktábla 

 

További hírekért látogassa meg facebook oldalunkat is!