Dr. Sótonyi László emlékkiállítás - a világ számos pontján ismerik preparátumait
Március 21-én felavatták a helyi egyetemi kar neves tanára, dr. Sótonyi László emléktábláját, valamint megnyitották az anatómia preparátumaiból, míves fafaragványaiból rendezett tárlatot is. Az eseményen részt vett családjával a polihisztor fia, dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora is.
Szerdán megnyitották a dr. Sótonyi László egyetemi docens emlékére rendezett kiállítást az agrárkar bicentenáriumi emlékéve keretében. A kar B épületének falán elhelyezett emléktáblával is tisztelegtek a polihisztor munkássága előtt, akinek anatómiai preparátumait a világ számos országában ismerik. A fia, dr Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora felidézte lapunknak édesapjához, valamint a Lajta-pari városhoz kötődő személyes emlékeit. – Tizennyolc éves koromig Mosonmagyaróváron éltem ezt az időszakot nagyban meghatározták a gimnáziumban eltöltött évek, valamint a lovarda. 1966-tól, tizenkét éves koromtól lovagoltam az akkor Lajta-Hanság Állami Gazdaság mosonmagyaróvári lovasiskolájában, számos versenyen részt vettem Dianával, 1,75 métert ugrottam vele 1971-ben. Édesapám jóvoltából anatómiai könyvek között nőttem fel. Talán ezért is mentem állatorvosi egyetemre, hogy lovakat gyógyíthassak. A sors fintora, hogy anatómus lettem, lovakat boncolok. Az egyetem alatt szinte minden hétvégén az első utam a lovardába vezetett – idézte fel városunkhoz fűződő emlékeit dr. Sótonyi László fia.
<
– Nagyon meghatódtam, hogy emléket állítottak édesapámnak, aki egész életét óvári gazdászként élte. Gyermekkoromban láttam, hogyan készíti a preparátumokat. Ő volt az első, aki korróziós preparátumokat készített. Akkoriban az ereket – a koszorúereket, a tüdő hörgőit – úgy készítette ki, hogy a fogkefegyárból származó fogkefék nyeleit oldotta fel acetonban megszínezte, majd visszafecskendezte az erekbe, és savakkal leszedte a lágy részeket. Ma már műgyantával készítik ezeket. Készítményei, az embrionális preparátumok, a szarvasmarhagyomor-, a tüdő- és szívpreparátumok nyolc országba eljutottak, Missouritól Tokióig, Hannovertől Bécsig ismerik munkáit. Számos fafaragványát őrzi családunk, sok berendezési tárgyat készített, a velemi hétvégi házba alkotott órájának szerkezetét ő tervezte, majd készítette el, s ma is jár – mesélte Sótonyi Péter.
<
A megnyitón dr. Schmidt Rezső volt dékán, egyetemi tanár idézte fel dr. Sótonyi László életútját, aki 1947-ben szerzett oklevelet a Magyaróvári Akadémián. Egyetemi oktatói pályafutása 1955-ben kezdődött a Gödöllői Agrártudományi Egyetem budapesti részlegén az anatómiai tanszék egyetemi tanársegédje volt. 1958-ban áthelyezték a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia újonnan felállított állatbonc- és élettani tanszékére és egyetemi adjunktussá, majd docensé nevezték ki, 1983-ig, nyugdíjazásig dolgozott. Rendkívüli kézügyességét kihasználva az anatómia tanszék preparátumainak jelentős részét ő készítette, emellett az Állatorvostudományi Egyetem anatómia tanszéke számára is rengeteg preparátumot készített. Anatómiai tudását kamatoztatta régészeti ásatások során is, Ópusztaszeren csaknem valamennyi leletet, közel százezer csontot azonosított. A kar múzeumának berendezését is részben ő végezte. Csodálatos fafaragásokat készített, a magyaróvári kar címerét barátjával, Iváncsics Jánossal ő tervezte és faragta ki. Nyugdíjazása után előbb a Biotechnológiai Állomáson, majd az állattenyésztési tanszéken dolgozott nyolcvan éves koráig.
Gondár Flóra
Forrás: Kisalföld, 2018. március 24. 8.o.
A Mosonmagyaróvári Városi TV riportja:
Az eseményen készült fotók az alábbi linkekre válnak elérhetővé: