2015. január 9. - Diplomaátadó ünnepi kari tanácsülésen elhangzott beszéd
Tisztelt Ünnepi Kari Tanácsülés!
Köszöntöm Önöket az Óvári Gazdászok népes családja nevében!
Ma ünnepelni jöttünk össze. Gratulálni. Elismerni a teljesítményt, meghatódni egy kézfogáson. Röpke pillanat, de összesűrűsödik benne a kampuszon eltöltött rövidebb, hosszabb időszak, a vizsgák, a gyakorlatok, a barátságok, a szerelmek, a szép és a nehezebb időszakok emléke.
- Hajlandóak vagyunk kézfogással Doktorrá fogadni!
A nagybecsű mondat alatt talán még az idő is megáll egy pillanatra, hogy tiszteletét tegye.
Tisztelt Rektor Úr, Rektorhelyettes urak, Dékán Úr, Polgármester Úr, Professzorok és oktatók, kedves végzősök, friss doktorok és címzetesek!
Minél több időt töltök újra igaz ragaszkodással szeretett Alma Materem falai között, annál több olyan élményben van részem, mint hallgató koromban, csak most fordított helyzetben.
A tanulmányi évek végigkisérése után pertut fogok inni az ígéret szerint. Jóleső érzéssel, szívből gratulálva! Bővült az Óvári Gazdászok családja!
Hol? Ugyanebben a teremben január 31-én a nagy bálunk alkalmával. Újra megtöltjük az Aulát, és tudatjuk mindenkivel, hogy a mifajtánk sosem kesereg a gondok ellenére sem!
De! Ma itt nincs helye a kritikának. A gondjainkat sem lehet egy pillanat alatt megoldani, nem is úgy keletkeztek. Úgy gondolom, hatalmas felelőssége és nagysúlyú feladata van az egyetemen valamennyiünknek!
Amit mi tudunk tenni az az, hogy fórumot biztosítunk a család egybentartásához, ápoljuk a ránk bízott örökséget, olyan programokat szervezünk, ahol nem hagyjuk hagyományainkat feledésbe merülni, kiadványokat szerkesztünk, lelkesedésünkkel példát mutatunk, alázattal és tudományos igényességgel készülünk a 200 éves ünnepségsorozatra.
A végzősöknek az élet kihívásainak leküzdéséhez, sikeres életúthoz, boldog családi környezet kialakításához kívánok sok szerencsét és jó egészséget, a maradóknak egyetemünk helyzetének nagybani javításához, hírnevének megőrzéséhez, külső belső megújulásához kívánok kitartást, erőt, elhivatottságot, felelősségérzetet, elkötelezett szeretetet!
Köszönöm!
Mosonmagyaróvár, 2015.01.09.
Fazekas Imre