Óvári Gazdászok Szövetsége

Helyi termékek, hagyományos foglalkozások

Gyermekek a mezőgazdaságban mintaprojekt

Kertészkedjünk! Gyümölcsből készíthető finomságok

Gyümölcsaszalás: Ez a legrégebbi élelmiszertartósítási módszer, mindössze napfényre és melegre van szükségünk. Az aszalás során a kezelt gyümölcs összetöpped, elveszti víztartalmának és tömegének nagy részét. Nem kell hozzá cukor, tartósítószer, sem adalékanyag. Ezzel az eljárással csak a nedvességet vonjuk ki az élelmiszerekből, a rost és ásványi anyag tartalom nagy része megmarad.

Napon akkor aszaljunk, ha széltől védett, pormentes hely áll rendelkezésünkre. Az anyagot tegyük tálcára, és takarjuk le, mert meg kell védenünk a terményeket a bogaraktól, legyektől is.

Van, hogy az időjárás miatt először napon, majd a sütőben végezzük a szikkasztást. Vannak, akik kifejezetten csak sütőben aszalnak.

Ha eldöntöttük, hogy melyik eljárást fogjuk alkalmazni, akkor ideje meghatározni azt a gyümölcsöt, melyet aszalni szeretnénk. Általánosságban elmondható, hogy szinte minden gyümölcs aszalható; szilva, alma, körte, meggy, bodzabogyó, cseresznye, áfonya, kajszibarack, ribiszke, szamóca.

A terményt meg kell tisztítani és meg kell mosni, le kell csöpögtetni. Penészes gyümölcsből nem lehet fogyasztható aszalványt készíteni. Például az almát, vagy a körtét fel kell aprítani, karikára vágni, kockázni. A gyümölcsöket érdemes meghámozni, kimagozni. Fontos, hogy a szilva szárát ne távolítsuk el, mert akkor aszalás közben elfolyik a legértékesebb, cukros leve, íztelenné, rágóssá válik.

Az aszalást akkor fejezzük be, amikor a gyümölcs összenyomva már nem enged levet, és az egyes darabok rugalmasan szétválnak, illetve kettétörnek. Az aszalványokat hűvös, szellős, száraz helyen tárolhatjuk tiszta vászonzacskóban vászon vagy papírzacskóban, akár tavaszig.

Miért is egészséges?

Az aszalt alma a benne lévő pektinnek köszönhetően tisztítja a májat és a bélrendszert, emeli a vércukorszintet, regenerálja a bőrünket.

Az aszalt barack lassítja az öregedési folyamatot, megelőzi a daganatos megbetegedések kialakulását, mérsékli a magas vérnyomást.

Az aszalt szilva serkenti az agyműködést. A legjobb vértisztító és emésztést serkentő aszalvány, továbbá jó szívritmus szabályzó, mivel sok vasat tartalmaz.

Lekvárfőzés rejtelmei: Lekvárt szinte minden gyümölcsből készíthetünk. A legkedveltebb ízek közé tartozik a barack, eper, málna, szilva és a feketeszeder. A gyümölcs akkor jó, ha kicsit túlérett, hiszen így koncentráltabban tartalmaz természetes gyümölcscukrot. Ha édes, nem annyira lédús gyümölcsből készítjük a lekvárt, mint amilyen az eper vagy a sárgabarack, akkor egy kiló megtisztított gyümölcshöz legfeljebb 50 deka kristálycukrot kell számolni. A cukor helyett használhatunk édesítőt is. A lédúsabbak, mint a szőlő, a dinnye vagy a málna, már 60 dekagrammnyi cukrot igényelnek kilónként. Vegyes lekvár készítésekor kétféle édes gyümölcshöz már a gyümölcshús súlyának a fele is elegendő a cukorból.

Vannak olyan receptek is (például a francia dzsemek), amelyek teljesen mellőzik a cukrot. Tudni kell azonban, hogy a lekvárban ez szolgál fő tartósítószerként. Cukor nélküli főzésre legalkalmasabb gyümölcsök a szilva, a szőlő és a cseresznye.

A főzés időtartama a gyümölcs víztartalmától függően húsz perctől akár másfél óráig is terjedhet. A tetején képződött habot mindig szedjük le! Ha már elég sűrű a lekvár, akkor készen is van. A csatos vagy csavaros, fémtetejű üvegek alkalmasak a legjobban a lekvárok tárolására.

Melyik gyümölcsöt mikor rakjuk el?

Kompót: Befőttet, kompótot készíteni manapság divatos dolog. Az alapvető különbség a kettő között az, hogy a kompótot készítés után azonnal megeszed, a befőttet nem. Bővebben, a kompótnál a gyümölcsöt a fűszerekkel és cukros lével együtt főzzük meg, nem használunk tartósító szert. Hűtés után azonnal fogyasztjuk.

A befőtt sűrű cukoroldattal feltöltött, befőzéssel tartósított gyümölcs. Készítés után eltesszük, majd később fogyasztjuk.

A gyümölcsöket előbb mossuk alaposan meg, majd a hámozást követően távolítsuk el a magházakat. A gyümölcsöt kockázzuk fel. Ezután tegyük oda főni. Annyi vizet öntsünk rá, hogy ellepje a gyümölcsöt. Ízesíthetjük citromlével, szegfűszeggel, vaníliával, fahéjjal. A cukrot a gyümölcs savanyúsága szerint adagoljuk. Az ízesítés után addig főzzük, amíg majdnem teljesen puha nem lesz. Miután levettük a tűzről, még egy kicsit puhulni fog. Ha a kompót kihűlt, hűtőben, üvegekben tárolva akár 1 hétig is eláll.

Tippek

• Citrommal való ízesítésnél a vékonyan levágott héját és levelét adjuk hozzá a forrásban lévő gyümölcshöz.
• Epebetegek is fogyaszthatják.

Gyógynövényes tippek

A levendula: Magyarországon a levendulát legnagyobb számban Tihanyban és Pannonhalmán termesztik. A levendula három az egyben növény; egyszerre gyógy-, fűszer- és dísznövény. Napos, meleg, védett helyen érzi jól magát, ahol a tövek 15-20 évig is elélhetnek. Jól tűri a szárazságot, nem kíván különösebb gondozást. Számos felhasználási módja ismert. Készíthetünk belőle illóolajat, fürdőolajat, gyógyteát, üdítőt, vagy akár tehetjük párologtatóba, ugyanis csodálatosan aromás, fűszeres, igen kellemes, nyugtató illata van. Légúti panaszra ajánlott teához szükséges:

• 1 liter víz,
• 20 g levendulavirág, és
• 20 g fodormentalevél.

A vízzel leforrázzuk a virágot és a levelet. Naponta háromszor egy csészével fogyasszunk belőle.

Kamilla gyógyhatása: Orvosi székfűnek, szikfűnek is nevezik a kamillát. Sok problémára jelenet gyógyírt: többek között gyulladások, gyomorpanaszok, láz esetén, külsőleg pedig borogathatunk vele, vagy éppen ülőfürdőt vehetünk belőle.

A leszedett növényt, begyűjtött virágokat nagy kosarakba, vagy zsákokba lazán elhelyezzük, és minél előbb alkalmas helyen szárításra tegyük ki. A szárítást elsősorban lazán kiteregetve, szellős padláson vagy naptól védett helyen végezzük. Szárításra kitett virágokat forgatni kell. Ezután a száraz virágot papírral bélelt ládákba helyezzük el.

Szörpkészítés: Nyáron talán az egyik legkedveltebb hűsítő és frissítő ital, a gyümölcsös szörp. A legnépszerűbb szörpök közé tartozik az eper, a málna, a narancs vagy a cseresznye. Bármilyen gyümölcsből készülhet szörp, mindössze megfelelő mennyiségű cukor szükséges hozzá. A gyümölcsök mellett gyógynövényekből is készíthetünk.

Újdonság, manapság egyre népszerűbb szörp alapanyag a bodza. A bodza B1, B2, B6, C-vitamint tartalmaz.

Bodzaszörp készítés: Szedjünk 12-15 szép bodzavirágot, melyeket alaposan tisztítsunk meg, szedjük le a zöld szárukat és ellenőrizzük, hogy a virágok között nem bújnak-e meg apró rovarok. A virágokat tegyük egy edénybe, öntsünk rá annyi vizet, amennyi ellepi, és tegyünk mellé 2-3 alaposan lesikált, karikára vágott citromot is. A vízzel felöntött, bodzás-citromos keveréket fedjük le és 2-3 napra tegyük a hűtőbe, persze kevergessük időnként meg. Hogy még egészségesebb és ízletesebb legyen a szörpünk facsarjunk citromokat a bodzalébe, végül szűrjük le. Utolsó lépésként készítsünk szirupot víz és cukor azonos arányú keverékéből, végül majd ebbe keverjük bele a bodzalevet. Üvegbe, kancsóba öntsük, tegyük hűtőbe.

Fűszernövények, fűszerek: 

A fűszernövények akár cserépben, akár kertben is nevelhetőek. A fűszernövények termesztése nagyon egyszerű, se sok helyet, se sok energiát nem igényel. A fűszernövények lehetnek egynyáriak vagy évelők. A legnépszerűbb fűszernövények a következők:

• Egynyári fűszernövények: kapor, koriander, bazsalikom, petrezselyem, körömvirág.
• Évelők: snidling, édeskömény, majoránna, menta, tárkony, oregano, sóska, lestyán, torma.
• Örökzöld évelők: babérlevél, kakukkfű, rozmaring, zsálya.

Szárított zöldségeinkből pedig kiváló ételízesítőt készíthetünk. A bolti vegeta helyett a megszáradt készítményeket ledaráljuk, kevés sóval összekeverjük. Az összekevert zöldségmixet jól záródó csavaros üvegekbe rakjuk.

A fűszernövények nem csupán konyhakerti haszonnövények, de díszítő elemek is lehetnek mind a kertben és az otthonunkban is. Különleges illatukkal a kertet és a lakást is felüdíthetik.

Állati termékek

Az állattenyésztés régen még a mezőgazdaság elsőszámú ágazata volt, ám az idő elteltével a növénytermesztés vette át a helyét. Az állattenyésztésből származó tejet, húst, mézet sokféleképpen tudjuk hasznosítani. Ezek élettani hatása jelentős.

A tej jótékony hatása: 2001 óta a FAO (Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) kezdeményezésére június 1-jén ünnepeljük a tejet. A tej magas vitamin- és ásványi anyag tartalma csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

Nem csak tehéntejből készült ételeket fogyasztunk, hanem más emlős tejét (pl.: kecske, juh) is hasznosítjuk. Tejből készülhet például sajt vagy joghurt.

Sajt: Az egyik legnépszerűbb tejből készült termék a sajt. A sajt lehet kerek, ovális, lapos, kemény, félkemény, zsíros, fűszeres, egyszóval sokféle.

A sajtokat akár otthon is el tudjuk készíteni. Ehhez bizonyos eszközökre és türelemre van szükség. Tehéntej helyett juh vagy kecsketejet is választhatunk.

Hogyan készíthetünk sajtot házilag?

Először is be kell szereznünk az edényeket és az alapanyagokat. Présre, nagyobb lábasra, szűrőre, mérőpohárra, ritka szövésű konyharuhára, befőttesüvegre (a préseléshez), rácsra és csepegtetőtálcára (a szárításhoz) lesz szükség. Présnek megfelel akár egy tejfölös pohár vagy egy éthordó is. Ahhoz, hogy a felesleges nedvesség távozni tudjon a sajtból, az edények alját és oldalát perforálni kell. Erre egy jó megoldás, ha egy húsvillát felmelegítünk a gáztűzhely lángjában és azzal lyukasztjuk ki. Az edények tetejét körbe kell vágni annyira, hogy becsusszanjanak az edények aljáig. Így tudunk majd velük préselni.

A hozzávalókat tekintve szükségünk lesz tejre. Minél zsírosabb, annál jobb és érdemes termelőtől vásárolni. Továbbá ecetre, sóra, vízre és, ha azt szeretnénk, hogy a sajtunk ízesített legyen, akkor fűszereket is használhatunk. Lehet köménnyel, fokhagymával, akár aszalt gyümölccsel is ízesíteni.

A sajtkészítés 13 lépéses folyamata:

1. Feltesszük a tejet forrni, majd kevergetjük, hogy ne égjen oda.

2. Forrásig melegítjük, figyeljünk oda, hogy ne fusson ki! Ez a sajtkészítés legkritikusabb pontja.

3. Ezután lassan, óvatosan hozzáadjuk az ecetet. Az író és a massza szétválik. (Író: visszamaradó savanyú folyadék, mely összetételét tekintve leginkább a lefölözött tejhez hasonlít.)

4. Amíg várunk, hogy szétváljon az író és a massza, tegyük a szűrőt a mosogatóba és tegyük bele a konyharuhát.

5. Ezt követően egy szűrőkanállal merjük át a masszát a konyharuhára.

6. Összefogjuk a konyharuhát, hagyjuk, hogy a felesleges folyadék távozzon.

7. Ha már a nagyja kifolyt, tekerjük össze, hogy a maradék nedvességet is ki tudjuk préselni.

8. Ízesített sajt esetén e ponton kell a fűszereket hozzáadni.

9. Ha hozzáadtuk, vagy nem, utána mehet a présbe.

10. A préseléshez súlynak befőttesüveget és abban vizet használunk.

11. Ha összeállt a sajtunk, meg kell forgatnunk a présben. Általában másnapig préselődnek.

12. Következő délután jön a sófürdő. A nagy sajtokat 5-6, a kicsiket 2-3 órára kell a sós vízben hagyni. Közben forgatni kell a sajtokat. A különböző ízesítésűeket külön-külön kell tenni.

13. Lezárásként 1-1,5 napot pihennek a rácsokon a sajtok.

Ha füstölt sajtot szeretnénk fogyasztani, akkor azok a sajtok még megjárják a füstölőt is. A sajtfüstölés körülbelül egy 3 napos folyamat ahol a sajtok 20-24 °C-os, folyamatos hideg füstben töltik az időt.

Joghurt: A joghurt savanyított tejkészítmény. Erjedés útján jön létre, segíti az emésztést. A joghurtokat két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik a natúr joghurtok, a másik csoport az ízesített joghurtok. Erre a célra használhatnak gyümölcsöket, csokoládét, kekszet, müzlit.

Ízesített joghurtot otthon is készíthetünk, mindössze tejre és natúr joghurtra van szükségünk. Fontos, hogy a tej szobahőmérsékletű legyen! Körülbelül 8 deciliter tej, valamint 1,5 deciliter natúr joghurt kell. A két alapanyagot összeöntjük, jól megkeverjük. Ízlés szerint ízesíthetjük például barackkal. A gyümölcsöket mindig vágjuk kis szeletekre, kockákra és magozzuk ki! Ezután az elkészített joghurtunkat rakjuk egy edénybe, zárjuk le! Fontos, hogy nem juthat bele levegő. Csavarjuk törölközőbe, hagyjuk szobahőmérsékleten. 1-2 napon belül ízletes, saját joghurtot fogyaszthatunk.

Szorgos méhek - Méz: A méhek a virágok nektárjából és mézharmatából gyűjtik a méz alapanyagát. Ott gyomornedveikkel keveredve vegyileg alakítják át. Az így kialakult a híg, magas víztartalmú mézet a kaptár hatszögletű lépsejtjeiben tartalék táplálékként raktározzák el. A kaptárban dolgozó méhek a szárnyukkal keltett légárammal párologtatják el a felesleges vizet, s teszik sűrűbbé, tartósabbá a mézet.

A méz több mint édesség. Manapság, amikor a helyes táplálkozásról beszélünk, akkor a méz és a mézzel készült ételek iránt egyre nagyobb az érdeklődés. A méz pozitív természetes hatásainak tárháza szinte kimeríthetetlen.

A méz jótékony hatásai:

• A méz egyik legismertebb hatása az izmok munkaképességének a segítése.
• A szív izomzatára is jótékony hatással van. Pozitív hatást képes elérni szívritmuszavarok, szívizomgyulladások, hipertónia, torokgyulladás, gége- és légcsőhurut gyógyításánál.
• A méz erősíti az idegeket és az immunrendszert is.
• Méregteleníti, tisztítja a szervezetet.
• Jótékonyan hat a fiatal szervezetekre is, ugyanis csontképző hatása van.

A méheket haszonállatként, főként méz, ezen kívül propolisz, méhviasz, méhméreg előállítására és tenyészállatok frissítésére, szaporítására tartják.

Amikor a méhek a szükségesnél több nektárt gyűjtöttek, akkor kezdődik meg a pergetés. A méhész ezt abból állapítja meg, hogy a mézes sejtek több mint fele viasszal le van fedve. A szó utal a technikára, ugyanis a mézes kereteket centrifugális erőnek teszik ki, s a méz kicsapódik a pergető falára, majd a gyűjtő edénybe folyik. Előtte el kell venni a mézes lépeket a méhektől, melyet féltve őriznek. Ehhez a méhésznek védőruhára és füstölőre van szüksége. Ezek óvják meg a méhek szúrásaitól. A lefedett sejtekről a viaszréteget eltávolítják, s ez után helyezik a keretet a pergetőbe. Ezt követően a mézet megszűrik a viaszmorzsáktól. Néhány nap pihentetés után a még mézben maradt viaszdarabkák a méz tetejére kerülnek, melyek könnyen eltávolíthatóak. A folyamat után üvegbe rakjuk a kész mézünket.

Kolbász: A kolbász tisztára mosott bélbe vagy műbélbe töltött, apróra vágott vagy darált húsból és szalonnából készült húskészítmény. Sóval, fűszerpaprikával és egyéb fűszerekkel ízesítik. A kolbászfélék füstöléssel történő tartósítása régi élelmiszer-technológiai eljárás, mely szerves része az európai konyhának.

Miből készül?

A töltelék húsmassza, mely az ínhártyáktól megtisztított disznóhús, egyenlő mennyiségű szalonnával finomra vagdalva vagy darálva, kellő mennyiségű, borssal, paprikával, sóval, fokhagymával fűszerezve. A kolbászokat sózással, hűvös levegőn történő szárítással és füstöléssel tartósíthatják.

Sonka: Általában ha sonkáról beszélünk, akkor mindenkinek a sertésből készült hús jut eszébe, miközben más állatok húsrészei is illethetőek a sonka névvel. A sonka a sertés hátsó combjából különböző eljárásokkal készült, tartósított készítmény.

A középkorban a könnyen tenyészthető, makkoltatott félvad sertés már a szegényebb háztartások számára is hozzáférhető háziállatnak számított. Azt a húsmennyiséget, amit nem tudtak azonnal elfogyasztani valahogyan tartósítaniuk kellett. A fagyasztó hideg telek északabbra hosszabbak voltak, míg délebbre a tartósító szárazság volt nagyobb, vagy a gondtalanságra és pazarlásra buzdító táplálékbőség vezetett a hús tartósításához.

Fogyasztható nyersen, pácolva és sütve is, de nagyon sok helyen különbözőképpen megfüstölik. Oda kell figyelnünk füstölésnél a hőfokra, a fafajtákra és az időtartamra. A sonka sózásához kilogrammonként 12-15 dkg só kell. A sózást általában fakádban (melence, teknő stb.) végezzük. A sózást és tárolást mindig hűvös helyen végezzük, hogy ezzel is megakadályozzuk a húsok megromlását.

A magyar sonkát parasztsonkának hívják. A magyar sonka régi tradíciókra épül, úgy mint a gondos sózás, pácolás és füstölés.

Szalonna: a szalonna a házisertésnek az a zsírszövete, mely közvetlenül a bőr alá rakódik le és amit a sertés feldolgozásakor lefejtenek.

A disznóvágás egyik legtartósabb terméke a szalonna. Régen olcsó volt, ma már azonban ára egyre jobban közelít a "nemesebb" húsokéhoz. A zsírszalonna egy részét kiolvasztjuk zsírnak, tepertőnek, pörcnek, a másik részét pedig szalonnának dolgozzuk fel.

Régebben csak sózták a szalonnát, ezt akkor fehér szalonnának hívtak. A szalonna füstölésének szokása csak a 20. században terjedt el Magyarországon. A szalonna elkészítéséhez szükségünk lesz jódozatlan konyhasóra. A sózási idő körülbelül 3-4 hétig tart. Ezt követően leszikkasztjuk, majd a füstre akasztjuk. A szalonna füstölése 3-5 napig tart. A megfüstölt szalonnát száraz, hűvös helyre akasztjuk. Figyelni kell arra, hogy egymást ne érintsék.

Híres a debreceni, szegedi és a kolozsvári húsos szalonna.

Helyi példa – jó gyakorlat

Mi is az a jó gyakorlat? Jó gazdasági példának, gyakorlatnak nevezzük azt a tevékenységet, amikor a helyi lakosok a saját termékeiket egy közösségen belül adják el vagy cserélik egymás között.

A következőkben három példás közösséget fogunk bemutatni.

Szigetközi szatyor – „Zöldség és közösség a Szatyorban”

„Szigetközi Szatyor” névvel a tudatos vásárlást népszerűsítő kezdeményezés indult, mely a helyi termelők és vásárlók között kíván kapcsolatot teremteni.

A Szatyorban csak helyi termelőket hívnak meg, akik Mosonmagyaróvár kb. 40-km es körzetében élnek és termelnek. Csak őstermelőket, akik csak saját termékeiket árulhatják. A termelők ajánlás útján kerülnek a rendszerbe, felelősséget vállalnak magukért és termékeikért. A minőségbiztosítást ők maguk végezik, a termelők bizonyos időközönként nyílt napot biztosítanak gazdaságuk, kiskertjük meglátogatására!

A Szigetközi Szatyorban 11 termelő vesz jelenleg részt. Található közöttük csokoládékészítő, kézműves gyógynövény-és gyümölcsszörpökkel, valamint gyógynövény-és gyümölcslekvárokkal foglalkozó termelő. Továbbá zöldségkrémek, humuszkrémek, sajtok, befőttek, egyedi pékáruk előállításával is foglalkoznak. A weblapjukon elérhetőek a termékek, melyeket interneten kell megrendelni, majd ezek átvehetők csütörtökönként közvetlenül a termelőtől, a mosonmagyaróvári Magyar utcán 16-18h között.

Forrás: http://szigetkoziszatyor.ehseguzo.hu/

Dunaszigeti Zöldség Közösség

Ázsiai levélzöldségek, csillagtök, mángold – csak néhány azon több mint százféle zöldség közül, mely ifj. Czina Ferenc és felesége, Payr Anna dunaszigeti kertjében megterem. Több mint százféle növény terem majd náluk. Szándékuk, hogy olyan különlegességeket is bemutassanak, amelyeket sokan esetleg nem vennének meg első látásra, mert nem ismerik, vagy olyan érdekességeket, amelyeket hiába keresnének, nem lehet a piacon kapni.

A fiatal házaspár különleges kezdeményezést indított el Dunaszigeti Zöldség Közösség néven. A pár 2013 tavaszán indította el a Zöldség Közösséget, akkor tíz családnak termesztettünk zöldséget, fűszernövényeket. 2014-ben területet bővítettek, illetve fóliasátrat is építettek. Ekkora már húsz adagra valót tudtak előállítani. Ez a szám azóta folyamatosan növekszik. A már csatlakozott tagokkal egy közösséget alkotnak; ők is részesek, együtt döntenek a lényeges kérdésekben. Együtt osztoznak az adott heti terményen. Ugyanakkor a gazdaságot is közösen tartják fenn: a zöldségadagok kifizetése mellett önkéntes munkával is hozzájárulhatnak a tagok a gazdaság működéséhez.

Hozzájuk minimum három hónapra lehet csatlakozni. 2013-ban elsősorban mosonmagyaróváriaknak termesztettek, 2014-ben már helyiek is jelezték igényüket.

A növényvédelem fő pillérei náluk az alapos tervezés, a szakszerű növénytársítás, a gondos növényápolás, a sokféleség, ellenálló fajták használata és a megfelelő elhelyezés, melyre tagolt kertjük kiváló.

A növényeket csütörtökönként Mosonmagyaróváron osztják ki, ahol ugyanakkor receptet is cserélnek.

Miben más, mint a Szatyor közösség?

A Szigetközi Szatyor leginkább egy „speciális piac", ami a helyi termelőket hozza össze a vásárlókkal. A Zöldség Közösség pedig egy részes rendszerben működő gazdaság, ahol a tagok osztoznak a bioterményeken.

Forrás: http://www.kisalfold.hu/mosonmagyarovari_hirek/kozossegben_osztoznak_az_idenyzoldsegeken/2379106/

Szőregi rózsaünnep – egy kis érdekesség

A szőregi rózsacsoda történetének kezdetéhez egészen 1857-ig kell visszautazni az időben. A folyók szabályozásával ugyanis a Maros folyását is megváltoztatták, így az egykori Tisza – Maros torkolatában tápanyagban gazdag talaj alakult ki. Ez az adottság néhány évtizeden belül meghatározta a terület-, és az ott élők sorsát.

Szőregen 1894-ben telepítettek először eladási céllal rózsatövet. 1927-ben pedig már fénykorát élte a szőregi rózsakultúra. Vakmerő növénygyűjtők olyan életerős génekkel rendelkező rózsákat hoztak a távol keletről, amelyek évente többször virágoztak. Ezeket keresztezték itteni rokonaikkal, így új fajták születtek, amelyek Európát is meghódították, sőt a fajtaversenyeken is kiállták a próbát.

A szőregi öntéstalajon a magas napsütéses órák számának köszönhetően folyamatosan nőtt a rózsaföldek területe, egyre több családnak adva nemcsak megélhetést, hanem életformát is, amely apáról fiúra öröklődik. A helybeliek szerint a szőregieknek a vérében van a rózsatermesztés, nem pusztán megélhetés, hanem valódi szenvedély.

1999-ben úgy döntöttek, ezt mindenkinek látnia kell, így született akkor még csak egy nap, amelyen minden a virágok királynője, vagyis a rózsa körül forog. Az első rózsaünnepet szeptember első hetében rendezhették meg. A siker nem maradt el, és a lelkesedés sem hagyott alább. Így ma már hagyomány, hogy június végén rózsasziromba borul Szőreg.

Azóta sem feledkeztek meg azokról a gyökerekről, amelyek kimondottan a rózsáról szólnak, eredetét és a népi jellegét is igyekeznek kihangsúlyozni. De a rózsaünnep nem csak rózsaszirmok között eltöltött fieszta. A termelők hamar rájöttek, hogy a rendezvény komoly marketing lehetőségeket is magában hordoz.

A szőregiek valóban büszkék kincsükre. Az elmúlt 16 év rózsaünnepein százezreket kápráztattak már el virágkölteményeikkel. Szombaton órákon át vonulnak a feldíszített kocsik a település utcáin, több ezer rózsaszálat osztogatva szét az ámuló tömegnek.

Forrás: http://rozsaunnep.eu/

TÁMOP-3.3.17-15/1-2015-0003
Gyermekek a mezőgazdaságban mintaprojekt