Zöldségnövények termesztése
Gyermekek a mezőgazdaságban mintaprojekt
A zöldségtermesztés a kertészet egyik ágazata, amely a zöldségfélék előállítására irányuló termelő tevékenység. A zöldségfélék lágyszárú, nyersen vagy feldolgozva emberi táplálékul szolgáló, nagy biológiai értékű (sok vitamint, ásványi sót, íz- és zamatanyagot tartalmazó) növények. Ezek mindegyike fontos vitamin- (pl. C-vitamin - paprika, fejes káposzta; karotinoid - paradicsom, sárgarépa; D-vitamin - gombafélék) és ásványi anyag (levélzöldségfélék) források. Jelentős a zöldborsó, a zöldbab és a gombafélék fehérjetartalma. Rosttartalmuknál fogva fontos szerepet játszanak a megfelelő emésztésben. Egyes zöldségek (pl. fokhagyma, paprika, brokkoli, sütőtök) biológiailag aktív anyagait a gyógyszeripar is felhasználja.
Káposztafélék termesztése: A káposztafélék hidegtűrő, mérsékelt hőigényű növények. Magvaik már 3-4 °C hőmérsékleten csíráznak. Különösen a fejes káposzta és a kelkáposzta hidegtűrése nagy, fajtájától függően -4, -8 °C-ot minden károsodás nélkül elviselnek. Fényigényes növények. Termesztésük csak megfelelő megvilágítás mellett és hosszúnappalos - azaz a virágzásukhoz napi 14–16 óra megvilágítás szükséges - körülmények között lehetséges. A káposztaféléket palántaneveléssel szaporítjuk. Ami azt jelenti, hogy valamilyen zárt térben, lakásban, télikertben vagy növényházban (fóliasátor, üvegház) történő növénytermesztést jelent.
| Növény | Palántanevelési idő |
| Fejes káposzta | 4-9 hét |
| Kelkáposzta | 4-6 hét |
| Karfiol | 4-5 hét |
| Karalábé | 8-9 hét |
| Bimbós kel | 3-6 hét |
| Kínai kel | 4-5 hét |
Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=Xi2eG4isF84
Hüvelyesek: A hüvelyesek közé tartozó növényeink a borsó és a bab. Termőterületük lényegesen kisebb, mint a gabonaféléké. Magas fehérje tartalmuknál fogva fontos szerepük van az emberi táplálkozásban és az állatok takarmányozásában. A hüvelyes növények közül a borsó az egyik legrégebbi emberi táplálék. Magja étkezési száraz borsóként és zöldborsóként hasznosítható. Ez utóbbi a konzervipar nyersanyaga. Hasonló felhasználási lehetőségű a bab is. A borsó és a bab esetében a magokat vetjük el a földbe. A borsó vetésével meg kell várni, amíg a talaj hőmérséklete a vetés mélységében eléri a 3-4 C fokot. A babnál a vetés ideje akkor érkezett el, amikor a késő tavaszi fagyok elmúltak és a talaj hőmérséklete a 12-14 C fokot elérte. (1. kép m.cdn.blog.hu aborsót szemenként)
Burgonyafélék: A paradicsom, burgonya, padlizsán és a paprika a burgonyafélék közé tartozó zöldségnövények. Fontos szerepük van az emberi szervezet vitamin (A- és C-vitamin), továbbá ásványisó-ellátásában. A paradicsom, paprika és a padlizsán termesztése üvegházi és a fólia hajtatásban valósulnak meg. Mindhárom növény közkedvelt és keresett. A burgonya szaporítása gumók elültetésével történik, ezért főgyökere nincsen.
Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=-etuOijvDbA
Levélzöldségek: A fejes saláta, spenót és sóska a levélzöldségek csoportjába tartoznak. Jellemzőjük, hogy nem tárolhatóak, elsősorban a tavaszi, nyári időszakokban keresettek. További közös tulajdonságuk, hogy valamennyinek a levélzete kerül fogyasztásra. A növényeket elsősorban fóliás termesztőberendezésekben érdemes termeszteni.
Hagymafélék: A vöröshagyma, fokhagyma, metélő-és póréhagyma a hagymafélék csoportjába tartoznak. A vöröshagyma hőigényes közepes, fényigénye nagy, azonban vízigénye nem. A vöröshagymát többféle módon termeszthetjük:
- közvetlen magvetéssel,
- dughagyma-kiültetés,
- palántakiültetéssel.
Magyarországon az éghajlati adottságokhoz való alkalmazkodás eredményeképpen alakult ki Makó környékén a dughagymás termesztési eljárás. A fokhagyma a hideget jól bírja, ezért már ősszel sor kerülhet a kiültetésre. Hazánkban termesztett típusokat általában fiókhagymákkal (gerezdekkel) szaporítják. A póréhagyma nem fűszernövény, hanem levesek, főzelékek, saláták készítésére alkalmas zöldségféle. A póréhagymát leginkább palántaneveléssel szaporítják. A metélőhagyma az eddig felsorolt hagymafélék közül a leghidegtűrőbb. Vízigénye minimális, a szárazságot nagyon jól tűri. Szaporítása általában magvetéssel történik. (2.kép emberpalanta.hu dughagyma)
Gyökérzöldségek: A gyökérzöldségek olyan növényi gyökerek, melyeket zöldségként fogyasztunk. Gyökérzöldségfélék közé tartozik a sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, zeller, retek, cékla és a torma. Hőigényük mérsékelt, hidegtűrésük általában nagy. Helybe vetéssel szaporítjuk: a sárgarépát, a petrezselymet, a pasztinákot, a retket, a céklát és a tormát. A zellert palántaneveléssel szaporítjuk. (3. kép gazigazito.hu cékla helyrevetés)
Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=SJPvcqQHp5c
TÁMOP-3.3.17-15/1-2015-0003
Gyermekek a mezőgazdaságban mintaprojekt
